Fülgyertyázás
A Hopi indián eredetű természetes gyógyítási módszerek egyike a fülgyertyázás.
Milyen elven fejti ki hatását?
A fülgyertya tölcséres, hengerkúp alakú készítmény, melynek alsó végét szorosan a fül külső hallójáratába illesztve használják a felső, szélesebb végét meggyújtva, az égéshő kürtőhatása miatt szívóerő érvényesül.
A gyertya meggyújtásakor az illóolajokban gazdag meleg füst az üreges belső részben spirálvonalban lefelé halad, bejut a külső hallójáratba, és ott fellazítja a lerakódott fülzsírt, valamint elernyeszti a hallójárat falát.
A meleg levegő azonban felfelé száll, így a szívóhatás, vákumszerűen beszívja a lerakódott zsírt és egyéb szennyeződéseket a gyertya belsejébe amit a kezelés végén a gyertya felvágásával meg lehet nézni. Mivel a fej különböző üregei összeköttetésben állnak egymással, a szívóhatás megmozdítja az orr melléküregeiben lévő gyulladásos váladékokat is, és elősegíti a gyógyulást.
A kezelés kifejezetten kellemes, akik kipróbálták, semmilyen kellemetlenségről nem panaszkodtak, és arról számoltak be, hogy hallásuk is élesebbé vált a fülgyertyázást követően.
Mely állapotok kezelésében lehet hatékony a fülgyertyázás, és mikor nem szabad alkalmazni?
Alkalmazzák fülzúgás, fülkürthurut, mandulagyulladás, nátha, orrmelléküreg-gyulladás, fülbe sugárzó fülkörnyéki fájdalom, füldugulás, fejfájás, szédülés, halláscsökkenés (amennyiben fülzsír vagy gomba okozza), fülvérkeringési zavarok kezelésében, valamint a nagymennyiségű fülzsír kitisztítására is.
Tilos fülgyertya-kezelést végezni, műdobhártya beültetés, agyrázkódás, korábbi agyműtét, koponyaalapi törés, lyukas dobhártya, daganatos megbetegedések esetén. Fülgyertya-kezelést legfeljebb heti rendszerességgel szabad végezni.
A kezelés után 24 órán keresztül ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződjön a hallójárat, és víz se jusson a fülbe.
Szeretettel várom